KIBERBIZTONSÁG / ÚTMUTATÓ

Kibertámadások
típusai.

Tizennyolc veszély, amivel egy magyar cég találkozhat — szakzsargon nélkül. Mindegyiknél három dolog: mi ez, hogyan néz ki egy kis cégnél, és mi fogja meg.

Cégvezetőknek írva, nem informatikusoknak A számok forrásoltak A példák tipikus helyzetek, nem konkrét ügyfelek

A tizennyolc támadás, hat csoportban

A legtöbb támadás nem egyetlen lépés, hanem lánc: egy megtévesztő levél jelszót szerez, a jelszó belépést ad, a belépésből zsarolóvírus lesz. Ezért a védekezés sem egyetlen termék, hanem néhány egymásra épülő szokás — a lista végén összefoglaljuk, melyik hat.

A · AZ EMBER ELLEN

Megtévesztés: amikor nem a gépet törik fel, hanem téged.

01 / 18

Adathalászatphishing, spear phishing, QR-kódos adathalászat (quishing)

Mi ez?Megtévesztő e-mail, üzenet vagy weboldal, amely megbízható feladónak — banknak, futárcégnek, a Microsoftnak, a saját főnöködnek — adja ki magát, hogy jelszót, bankkártyaadatot vagy egyetlen kattintást szerezzen. A célzott változat (spear phishing) név szerint neked szól; a QR-kódos (quishing) a telefonodra tereli a támadást, ahol kevesebb a védelem. Az ENISA szerint a behatolások 60%-ában jelen van.[6]

Így néz ki egy kis cégnél„A postafiókja megtelt, kattintson ide a bővítéshez.” A link valódinak látszó Microsoft 365-belépőoldalra visz. A kolléga beírja a jelszavát, és a támadó öt perc múlva a cég levelezésében olvas.

Ami megfogjaKétfaktoros belépés minden fiókra, évi két adathalász-gyakorlat, és egy egyszerű szabály: a gyanús levelet nem törölni kell, hanem jelezni. A bejelentés legyen megszokott, ne szégyen.

Tovább: Emberi tényező — biztonságtudatossági képzés

02 / 18

Üzleti e-mail-csalásBEC, hamis számlaszám, „vezérigazgatói csalás”

Mi ez?A támadó nem vírust küld, hanem egy hihető kérést: a beszállító „új bankszámlaszámát” vagy a cégvezető „sürgős, bizalmas utalását”. Gyakran egy korábban feltört postafiókból, valódi levelezési előzménybe ágyazva érkezik — ezért semmilyen vírusirtó nem szűri ki, hiszen nincs benne semmi kártékony.

Így néz ki egy kis cégnélA könyvelő a megszokott beszállítói címről kap értesítést a számlaszám-változásról. A formátum stimmel, a hangnem stimmel. A következő utalás már a csalóhoz megy, és napokig senkinek nem tűnik fel.

Ami megfogjaSzámlaszám-változást mindig másik csatornán — a régről ismert telefonszámon — kell visszaigazolni. Nagyobb utalásnál négy szem elve. Ha megtörtént: azonnal hívd a bankot, az első órák számítanak.

Tovább: Biztonsági szabályzatok és kormányzás

03 / 18

Telefonos és üzenetes megtévesztésvishing, smishing, hamis banki ügyintéző

Mi ez?Ugyanaz a trükk hangban és SMS-ben: a hívó banki biztonsági munkatársnak, rendszergazdának vagy futárnak adja ki magát, és sürget. A hívószám hamisítható, így a telefonod kijelzőjén akár a bank valódi száma is megjelenhet, pedig nem onnan hívnak. Az MNB adatai szerint tizenkét hónap alatt több mint 34 milliárd forintnyi sikeres visszaélés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban.[2]

Így néz ki egy kis cégnél„A bank biztonsági osztályáról keresem, gyanús utalást látunk a cégszámlán.” A pénzügyes kolléga a hívó kérésére távoli elérést adó programot telepít, vagy „biztonsági számlára” utal.

Ami megfogjaBank soha nem kér telefonon jelszót, kódot vagy programtelepítést. A szabály: letesszük, és mi hívjuk vissza a hivatalos számon. Ezt minden pénzügyi jogosultságú kollégának tudnia kell.

Tovább: Emberi tényező — biztonságtudatossági képzés

04 / 18

Deepfake és MI-vel segített megtévesztéshangklónozás, MI-vel írt adathalász levél

Mi ez?A mesterséges intelligencia hibátlan magyarsággal ír adathalász levelet, és néhány másodpercnyi hangmintából utánozni tudja egy ismerős hangját. A rossz helyesírás többé nem árulkodó jel.

Így néz ki egy kis cégnélHangüzenet érkezik a „tulajdonostól”, a saját hangján: tárgyaláson van, kéri, hogy az előleget még ma utalják el az új partnernek.

Ami megfogjaTechnikai szűrő erre alig van — folyamat van: pénzmozgást és adatkiadást soha nem indítunk egyetlen üzenet vagy hívás alapján, mindig visszahívással erősítjük meg. A rendkívüli kérésekre érdemes belső jelszót megbeszélni.

B · A FIÓKOK ELLEN

Belépés, nem betörés: a jelszó a kulcs.

05 / 18

Jelszótámadásokcredential stuffing, brute force, password spraying

Mi ez?A támadó nem „töri fel” a jelszót, hanem kipróbálja: korábbi adatszivárgásokból származó e-mail–jelszó párokat futtat végig automatán (credential stuffing), vagy a leggyakoribb jelszavakat próbálja sok fiókon (password spraying). A kkv-incidensek 13%-a hitelesítő adattal indul.[4]

Így néz ki egy kis cégnélA kolléga ugyanazt a jelszót használja a céges levelezéshez, mint egy évekkel ezelőtt feltört webshopban. A lista kering az interneten, a belépés sikeres — riasztás nincs, mert a jelszó helyes volt.

Ami megfogjaJelszókezelő és fiókonként egyedi jelszó, kétfaktoros belépés, a belépési kísérletek korlátozása.

Tovább: Legkisebb jogosultság, MFA, hozzáférés-kezelés

06 / 18

Fiókátvétel és munkamenet-lopásMFA-megkerülés, tokenlopás, MFA-fárasztás

Mi ez?A kétfaktoros belépés a legfontosabb alapvédelem — de nem csodaszer. Egy közbeékelődő adathalász-oldal a belépés után kapott munkamenet-azonosítót (tokent) lopja el, így a támadónak se jelszó, se kód nem kell. A másik módszer az MFA-fárasztás: addig küldik a jóváhagyási kérést, amíg valaki rá nem nyom. Egy mérés szerint a hitelesítő adatokkal induló zsarolóvírus-esetek 97%-ában volt valamilyen MFA.[5]

Így néz ki egy kis cégnélÉjjel tizenegykor tizedszer rezeg a telefon: „Jóváhagyja a bejelentkezést?” A kolléga félálomban elfogadja, hogy csend legyen.

Ami megfogjaAdathalászatnak ellenálló hitelesítés (biztonsági kulcs, passkey) a kiemelt fiókokra, számegyeztetéses jóváhagyás, és riasztás a szokatlan helyről érkező belépésre.

Tovább: Detektálás — naplózás és riasztás

C · A GÉPEK ÉS AZ ADATOK ELLEN

Kártevők, rések, kiszivárgó adatok.

07 / 18

Zsarolóvírusransomware, kettős zsarolás

Mi ez?Kártevő, amely titkosítja a cég fájljait, és a feloldásért váltságdíjat követel — egyre gyakrabban az adatokat előbb el is lopja, és a nyilvánosságra hozatallal is zsarol (kettős zsarolás). A Verizon jelentése szerint az incidensek 48%-ában jelen van.[4]

Így néz ki egy kis cégnélHétfő reggel egyetlen fájl sem nyílik meg a közös meghajtón, minden mappában ott egy szöveges üzenet a fizetési útmutatóval. A mentés ugyanazon a szerveren volt — az is titkosult.

Ami megfogjaOffline vagy módosíthatatlan mentés a 3-2-1 szabály szerint, rendszeresen kipróbált visszaállítással; mellette frissítés, kétfaktoros belépés és szűk jogosultságok. A Sophos mérése szerint az átlagos helyreállás három hét,[5] a Verizon szerint pedig az áldozatok 69%-a nem fizet.[4]

Tovább: Mentés és üzletmenet-folytonosság · Négy nap, egy kattintás — egy támadás óráról órára

08 / 18

Kártevőktrójai, kémprogram, adatlopó (infostealer), billentyűzetfigyelő

Mi ez?A „vírus” gyűjtőnév mögött ma főleg csendes programok állnak: az adatlopó percek alatt kimenti a böngészőben tárolt jelszavakat és munkameneteket, a trójai hátsó ajtót nyit, a billentyűzetfigyelő rögzíti, amit begépelsz. Nem lassítanak, nem villognak — jó eséllyel észre sem veszed.

Így néz ki egy kis cégnélEgy „ingyenes PDF-szerkesztő”, egy tört szoftver vagy egy felugró, hamis „frissítse a böngészőjét” ablak telepít programot a céges laptopra. Két hét múlva a gépen mentett összes jelszó egy eladó listán szerepel.

Ami megfogjaKorszerű végpontvédelem (EDR) a hagyományos vírusirtó mellett vagy helyett, a telepítési jog megvonása a hétköznapi fiókoktól, és a jelszavak jelszókezelőben — nem a böngészőben.

Tovább: Rendszer- és adatvédelem

09 / 18

Sebezhetőségek kihasználásaelmaradt frissítés, nulladik napi (zero-day) hiba

Mi ez?Minden szoftverben vannak hibák; a gyártó javítja, a támadó pedig a javítás megjelenése után célzottan keresi azokat, akik nem telepítették. A nulladik napi (zero-day) hibára még nincs javítás — ez a ritkább eset. A tömeges baj a régóta ismert, be nem foltozott rés: a kkv-knál ez a leggyakoribb belépő (26%).[4]

Így néz ki egy kis cégnélA távmunkához használt VPN-eszköz vagy a tűzfal szoftvere két éve nem frissült. Automata programok pásztázzák az internetet pontosan ilyen eszközök után — nem téged kerestek, csak megtaláltak.

Ami megfogjaFrissítési naptár fix havi időponttal, eszközleltár (amiről nem tudsz, azt nem frissíted), és az internet felől elérhető szolgáltatások minimálisra szűkítése.

Tovább: Rendszer- és adatvédelem · Eszközleltár és adatosztályozás

10 / 18

Adatszivárgás és adatlopásdata breach, adatvédelmi incidens

Mi ez?Ügyféladat, árajánlat, szerződés vagy személyes adat kerül illetéktelen kézbe — támadás, hibás beállítás vagy egyszerű tévedés miatt. Ha személyes adat érintett, és az incidens kockázattal jár az érintettekre, a GDPR szerint 72 órán belül be kell jelenteni a NAIH-nak. 2024-ben 577 ilyen bejelentés érkezett.[3]

Így néz ki egy kis cégnélAz ügyféllista Excelben, rossz címzettnek elküldve. Vagy egy megosztott mappa, amelyet „bárki megnyithat, akinél megvan a link”.

Ami megfogjaTudd, hol vannak az érzékeny adataid (adatosztályozás), titkosítsd a hordozható eszközöket, és legyen kész bejelentési folyamat, mielőtt szükség lenne rá.

Tovább: Eszközleltár és adatosztályozás · Incidenskezelés és bejelentés

D · A WEBOLDAL ÉS A WEBÁRUHÁZ ELLEN

A cég legnyilvánosabb rendszere.

11 / 18

Weboldal-feltörésSQL-befecskendezés, XSS, elavult bővítmény

Mi ez?A weboldal a cég legnyilvánosabb rendszere. Az elavult tartalomkezelő, téma vagy bővítmény ismert hibáin át a támadó saját kódot futtathat: átirányítja a látogatókat, spamet küld a nevedben, vagy elviszi az adatbázist.

Így néz ki egy kis cégnélA WordPress-oldal egy éve nem frissített űrlapbővítményén át kártékony kód kerül az oldalra. Az első jel, hogy a böngésző piros figyelmeztetést mutat a látogatóknak: a webhely veszélyes lehet.

Ami megfogjaRendszeres frissítés, minél kevesebb bővítmény, biztonsági fejlécek, webalkalmazás-tűzfal (WAF) és külön mentés a weboldalról.

Tovább: Ingyenes technikai gyorsteszt a weboldaladra · Weboldal megújítása

12 / 18

Kártyaadat-lopás webáruházbólweb skimming, Magecart

Mi ez?A feltört webshop pénztároldalára néhány sornyi kód kerül, amely fizetéskor csendben lemásolja a vásárlók kártyaadatait. A bolt látszólag hibátlanul működik tovább, a rendelések beérkeznek.

Így néz ki egy kis cégnélHetekkel később a vásárlók bankjai jeleznek: a visszaélések közös pontja a te webáruházad.

Ami megfogjaKártyaadatot ne a saját oldalad kezeljen, hanem a fizetési szolgáltató beágyazott vagy átirányított felülete; mellette tartalombiztonsági szabályzat (CSP) és a pénztároldal változásainak figyelése.

Tovább: Kiberbiztos webáruház-modernizáció

13 / 18

Túlterheléses támadásDDoS

Mi ez?Feltört gépek ezrei egyszerre árasztják el kérésekkel a weboldalt vagy a szervert, amíg az elérhetetlenné nem válik. Adatot nem lop — bevételt és bizalmat igen. Néha zsarolás kíséri, néha figyelemelterelés egy másik támadásról.

Így néz ki egy kis cégnélA webáruház az év legerősebb kampánynapján áll órákig.

Ami megfogjaTartalomkiszolgáló hálózat (CDN) és DDoS-védelem a weboldal elé, és előre tisztázni a tárhelyszolgáltatóval, mit tesznek ilyenkor.

E · A HÁLÓZATON ÉS A PARTNEREKEN ÁT

Amikor nem a te ajtódon jönnek be.

14 / 18

Közbeékelődés és nem biztonságos hálózatman-in-the-middle (MitM), hamis wifi

Mi ez?A támadó a két fél közé áll, és olvassa vagy módosítja a forgalmat — tipikusan nyilvános vagy hamisított wifi-hálózaton, illetve rosszul beállított otthoni routeren keresztül.

Így néz ki egy kis cégnélAz értékesítő a szálloda „Hotel_Guest_Free” hálózatáról lép be a céges rendszerbe — csakhogy azt a hálózatot nem a szálloda üzemelteti.

Ami megfogjaCéges munka nyilvános hálózaton csak VPN-en vagy mobilnetes megosztáson át; az irodában a vendég- és a belső hálózat különválasztva.

Tovább: Hálózati zónák, szegmentáció, tűzfalak

15 / 18

Ellátásilánc-támadássupply chain attack — beszállítón, szoftveren át

Mi ez?A támadó nem téged támad, hanem azt, akiben megbízol: a könyvelőirodát, az informatikai szolgáltatót, a szoftver gyártóját. Az ő hozzáférésén vagy frissítésén keresztül érkezik hozzád. A kkv-incidensek 55%-ában szerepet kap harmadik fél.[4]

Így néz ki egy kis cégnélA külső rendszergazda távoli elérést adó fiókját törik fel — és vele együtt az összes ügyfelének hálózata nyitva áll.

Ami megfogjaTudd, kinek milyen hozzáférése van hozzád; a külső fiók is legyen kétfaktoros és névre szóló; a biztonsági elvárásokat rögzítsd szerződésben. És fordítva: a nagy megrendelőd ugyanezt kérdezi majd tőled.

Tovább: Ellátási lánc biztonsága

16 / 18

Felhő-félrekonfiguráció és árnyék-ITcloud misconfiguration, shadow IT

Mi ez?A felhőszolgáltató a saját infrastruktúráját védi — a beállításokért te felelsz. A nyilvánosra állított tárhely, a mindenkinek szerkeszthető megosztás és a kollégák által engedély nélkül használt alkalmazások (árnyék-IT) tipikus, támadó nélküli adatvesztési okok.

Így néz ki egy kis cégnélA teljes ügyfélmappa három éve „bárki, akinél megvan a link” megosztással él. A kilépett gyakornok privát fiókja ma is szerkesztő.

Ami megfogjaFélévente megosztás- és jogosultság-átnézés, céges fiókok a privátak helyett, és egyértelmű szabály arról, milyen szolgáltatásban tárolható céges adat.

Tovább: Legkisebb jogosultság, hozzáférés-kezelés

F · BELÜLRŐL ÉS KÉZZELFOGHATÓAN

Ami nem „hackertámadás”, mégis ugyanoda vezet.

17 / 18

Belső fenyegetésinsider threat — figyelmetlen, sértett vagy kilépő munkatárs

Mi ez?Nem minden kár kívülről jön. A gyakoribb eset a jóhiszemű hiba — rossz címzett, elhagyott pendrive —, a ritkább a szándékos: a távozó kolléga, aki viszi az ügyféllistát. Az incidensek 62%-ában jelen van az emberi tényező.[4]

Így néz ki egy kis cégnélAz értékesítő felmond, és az utolsó héten letölti a teljes ügyféladatbázist. A fiókja a kilépés után még hónapokig aktív.

Ami megfogjaKilépési ellenőrzőlista (a fiókok lezárása aznap), csak a munkához szükséges hozzáférés, és naplózás, amelyből utólag kiderül, ki mit töltött le.

Tovább: Legkisebb jogosultság · Naplózás és detektálás

18 / 18

Elveszett eszköz, fizikai hozzáférés, okoseszközöktitkosítatlan laptop, gyári jelszavas IoT

Mi ez?A legegyszerűbb „támadás”: egy titkosítatlan laptop a vonaton, egy nyitva hagyott szerverszoba, egy gyári jelszóval üzemelő kamera vagy nyomtató a hálózaton.

Így néz ki egy kis cégnélA cégvezető telefonja elvész — rajta a levelezés, a banki alkalmazás és a kétfaktoros kódok, képernyőzár nélkül.

Ami megfogjaLemeztitkosítás és képernyőzár minden eszközön, távoli törlés lehetősége, a gyári jelszavak cseréje, az okoseszközök külön hálózati szegmensben.

Tovább: Hálózati zónák, szegmentáció

A KÖZÖS NEVEZŐ

Tizennyolc támadás,
hat védekezés.

Ha végigolvastad, feltűnhetett: ugyanaz a néhány intézkedés tér vissza. Ez a jó hír. Nem tizennyolc külön terméket kell megvenni — hat alapvető kontrollt kell rendbe tenni, és azok a fenti támadások túlnyomó részét megfogják vagy lelassítják.

01

Kétfaktoros belépés mindenhol

Levelezés, tárhely, könyvelés, bank, webshop-admin. Megfogja: adathalászat, jelszótámadás, fiókátvétel.

02

Offline, kipróbált mentés

3-2-1 szabály, negyedévente próbavisszaállítás. Megfogja: zsarolóvírus, adatvesztés, elveszett eszköz.

03

Frissítési naptár

Fix havi időpont a gépekre, a hálózati eszközökre és a weboldalra. Megfogja: sebezhetőségek, weboldal-feltörés.

04

Csak annyi jogosultság, amennyi kell

És a kilépők fiókjának lezárása aznap. Megfogja: belső fenyegetés, ellátásilánc-támadás, a zsarolóvírus terjedése.

05

Egyoldalas incidensterv

Ki hív kit, mi az első hatvan perc — kinyomtatva is. Megfogja: a pánikot, ami a kárt megsokszorozza.

06

Felkészített munkatársak

Évi két gyakorlat és visszaigazolási szabály az utalásoknál. Megfogja: adathalászat, e-mail-csalás, telefonos megtévesztés, deepfake.

Hogy ebből nálad mi van meg és mi hiányzik, azt az esettanulmány végén lévő hatpontos ellenőrzőlistán két perc alatt végignézheted. A részletekhez a Kiberbiztonsági Kisokos tizenöt modulja visz tovább.

HA MÁR MEGTÖRTÉNT

Az első óra,
hat lépésben.

  1. Válaszd le a hálózatról az érintett gépet — húzd ki a kábelt, kapcsold le a wifit. De ne kapcsold ki, és ne telepítsd újra: a nyomok a gépen vannak.
  2. Ha pénz is érintett, azonnal hívd a bankot. Egy elindított utalás az első órákban még megállítható lehet.
  3. Ne törölj semmit, és ne válaszolj a zsarolónak. Fényképezd le a képernyőt, írd fel az időpontokat.
  4. Jelszót csak biztosan tiszta eszközről cserélj — először a levelezését és a bankét, és léptess ki minden aktív munkamenetet.
  5. Hívj szakembert, mielőtt bármit visszaállítasz. Ha a támadó még bent van, a friss mentést is elveszítheted.
  6. Nézd meg, van-e bejelentési kötelezettséged. Személyes adatot érintő, kockázattal járó incidenst a GDPR szerint 72 órán belül be kell jelenteni a NAIH-nak; csalás esetén tegyél rendőrségi feljelentést.

A részletes folyamatot és a NIS2 szerinti határidőket az Incidenskezelés és bejelentés modul írja le.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Amit a legtöbbször
megkérdeznek.

Mi a különbség a vírus, a kártevő és a zsarolóvírus között?

A kártevő (malware) a gyűjtőfogalom: minden rosszindulatú program ide tartozik. A vírus ennek egy régi típusa, amely más fájlokhoz csatolva terjed. A zsarolóvírus olyan kártevő, amely titkosítja a fájlokat, és a feloldásért pénzt követel. A köznyelv mindet „vírusnak” hívja, de a védekezés eltér.

Melyik kibertámadás a legveszélyesebb egy kis cégre?

Az, amelyik megállítja a működést vagy közvetlenül pénzt visz el: a zsarolóvírus és a hamis utalásra rávevő üzleti e-mail-csalás. Mindkettő jellemzően egy megtévesztő levéllel vagy egy ellopott jelszóval kezdődik, ezért a védekezés első lépései is közösek: kétfaktoros belépés, kipróbált offline mentés és visszaigazolási szabály az utalásoknál.

Honnan veszem észre, hogy megtámadtak?

Árulkodó jel az ismeretlen belépési értesítés, a levelezésben megjelenő ismeretlen továbbítási szabály, a megnyithatatlan vagy átnevezett fájlok, az ügyfelektől érkező visszajelzés furcsa levelekről, és az ismeretlen banki tranzakció. Sok támadás azonban hetekig csendes — ezért kell naplózás és riasztás, nem elég a szemmel látható jelekre várni.

Fizessek-e váltságdíjat zsarolóvírus esetén?

A hatóságok és a szakma általános álláspontja, hogy ne: a fizetés nem garantálja a visszaállítást, és újabb támadásokat finanszíroz. A Verizon 2026-os jelentése szerint az áldozatok 69%-a nem fizetett. A döntés előtt mindenképp vonj be incidenskezelő szakembert és jogászt — a valódi megoldás a támadás előtt elkészített, hálózatról leválasztott mentés.

Tényleg érinti ez a pár fős vállalkozásokat is?

Igen. A támadások többsége automatizált, és nem cégméret, hanem elérhető gyenge pont alapján választ: egy újrahasznált jelszó vagy egy elavult bővítmény ugyanúgy megtalálható egy ötfős cégnél, mint egy ötszáz fősnél. A különbség az, hogy a kis cégnél ritkábban van, aki észrevegye és elhárítsa.

Mi az a hat alapvető védelmi intézkedés, amivel érdemes kezdeni?

Kétfaktoros belépés minden felhős fiókra; offline vagy módosíthatatlan mentés kipróbált visszaállítással; fix havi frissítési időpont; csak a munkához szükséges jogosultságok; egyoldalas incidensterv; és évi két adathalász-gyakorlat a munkatársaknak. Ezek a valós esetek többségében hiányzó kontrollok.

Források

  1. Eurostat, ICT security in enterprises — 2023-ban az uniós vállalkozások 21,54%-át érte következménnyel járó IKT-biztonsági incidens (a leggyakoribb ok hardver- vagy szoftverhiba: 17,97%; külső támadás miatti leállás: 3,43%); 2024-ben a magyar vállalkozások 13,75%-ának volt dokumentált IKT-biztonsági intézkedése, eljárása. Minta: legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások. ec.europa.eu ↗
  2. Magyar Nemzeti Bank, pénzforgalmi statisztika — a 2025 első negyedévével záruló 12 hónapban több mint 34 milliárd forintnyi sikeres visszaélés a hazai elektronikus pénzforgalomban (átutalással 23,5 milliárd, kártyával 10,7 milliárd forint). Az adatokat ismerteti: Portfolio, 2025. június 16. portfolio.hu ↗
  3. NAIH éves beszámolók — 2023: 533 új incidensbejelentés, 524,375 millió Ft bírság; 2024: 577 új bejelentés, 355,185 millió Ft bírság. naih.hu ↗
  4. Verizon, 2026 Data Breach Investigations Report (executive summary) — a zsarolóvírus az incidensek 48%-a, 69% nem fizetett, emberi tényező 62%; kkv-szegmens: sebezhetőség 26%, hitelesítő adat 13%, adathalászat 9%, harmadik fél 55%. verizon.com ↗
  5. Sophos, State of Ransomware 2026 — átlagos helyreállítás 3 hét (83% egy hónapon belül), átlagos helyreállítási költség 1,7 M$ (medián 375 ezer $), MFA a hitelesítő adatos esetek 97%-ában. Minta: 100–5000 fős szervezetek. sophos.com ↗
  6. ENISA, Threat Landscape 2025 — az adathalászat a behatolások 60%-ában jelen van. enisa.europa.eu ↗
  7. 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról (a NIS2 irányelv hazai átültetése). njt.hu ↗

A mérések eltérő mintákon és időszakokon készültek, ezért nem összeadhatók. A nemzetközi jelentések nem csak magyar cégekről szólnak; ahol a minta szűkebb, a forrásnál jelezzük. A példák tipikus helyzetek, nem konkrét ügyfelek esetei.

A KÖVETKEZŐ LÉPÉS

Nézzük meg,
hol a rés.