KIBERBIZTONSÁG / ESETTANULMÁNY

Négy nap.
Egy kattintás.

Egy 18 fős győri mérnökiroda négy napja zsarolóvírus-támadás alatt — óránként végigjátszva. A cég és a nevek kitaláltak. A számok nem: minden állítás mellett ott van a mérés és a forrás.

A példa fiktív, a tanulság nem A statisztikák valósak és forrásoltak Ahol a minta szűkebb, ott jelezzük Görgess: a hálózat megfertőződik — egérrel el is forgathatod

A négy nap óránként

1. nap · 08:42

A számla, ami nem számla

A projektmenedzser egy alvállalkozó nevében érkező e-mailt kap: „2026/114. sz. melléklet – ajánlatkérés”. A csatolmány egy ZIP, benne egy PDF-nek látszó fájl. A határidő szoros, a feladó ismerős, a fájlnév szokásos. Senkinek nem tűnik fel semmi.

50%A zsarolóvírus-támadások két leggyakoribb gyökér-oka a rosszindulatú e-mail (26%) és az adathalászat (24%). [1]

1. nap · 09:15

Egy jelszó, egy kattintás

A „fájl megnyitásához jelentkezz be” oldal valódi Microsoft 365-nek látszik. A projektmenedzser beírja az e-mail-címét és a jelszavát. Kétfaktoros kódot nem kér senki — a támadó nem a jelszót akarja, hanem a munkamenetet.

23%A zsarolóvírus-esetek 23%-ának hátterében hitelesítő adatok álltak. [1]

1. nap · 09:20

Belépés, nem betörés

A támadó a valódi fiókkal dolgozik: körülnéz a levelezésben, megnézi, ki kicsoda, hol vannak a jogosultságok. A közös meghajtóhoz a projektmenedzsernek joga volt — tehát most a támadónak is.

55%A kkv-knál a harmadik fél (beszállító, partner, külső rendszer) az esetek 55%-ában szerepet kap. [2]

1. nap · 11:30

A fájlok

A közös meghajtón hat év tervei és két hónap határidős munkái. A titkosítás húsz perc alatt végigfut. A mentés ugyanazon a szerveren van — így vele együtt titkosul.

56%A támadások több mint fele titkosítani is tudott; 16%-ban az adatot el is lopták. [1]

1. nap · 13:05

A telefon

Délután hívják a tulajdonost. A váltságdíj-követelés mellett ott a másik lehetőség: fizetni vagy hetekig állni. A válaszadók többsége nem fizet — és a helyreállás így is hetekig tart.

69%A zsarolóvírus-áldozatok több mint kétharmada nem fizetett váltságdíjat. [2]

4. nap

A leállás

Papíron megy a munka. Három határidő csúszik, egy ügyfél a versenytársat választja. A legdrágább nem a fájl: a bizalom.

3 hétÁtlagos helyreállítási idő; a cégek 83%-a egy hónapon belül talpra áll. [1]

3. hét

A helyreállás

Egy régi, offline mentésből és külső szakértővel indul újra a munka. A számla: szakértő, túlóra, elvesztett ügyfél. A tanulság nem a váltságdíj — hanem a négy óra, amit senki nem töltött a felismeréssel.

1,7 M$Átlagos helyreállítási költség a 100–5000 fős cégeknél (a medián 375 ezer dollár). [1]

HÁROM MÁSIK ESET

Nem kell nagyvállalatnak lenni.

A három leggyakoribb minta, amivel kis cégeknél találkozunk. Egyik sem igényel „hackert”: elég egy megszokott e-mail, egy elmaradt frissítés vagy egy újrahasznált jelszó. A teljes listát a kibertámadások típusai oldalon vesszük végig.

Átutalási család

A beszállítói e-mail

A könyvelő a megszokott beszállítói címről kap értesítést az új számlaszámról. A formátum stimmel, a hangnem stimmel. 12 millió forint elmegy. Feltörni semmit nem kellett.

62%Az incidensek 62%-ában jelen van az emberi tényező. [2]

Webáruház

A régi bővítmény

Egy fél éve nem frissített modul a webshopban. A támadó nem jelszót keres, hanem rést — és a rést nem kell kitalálni, ott van a nyilvános listában.

26%A kkv-knál a sebezhetőségek kihasználása a leggyakoribb belépő. [2]

Minden rendszer

A közös jelszó

Ugyanaz a jelszó a levelezésben, a tárhelyen és a könyvelésben. Egy korábbi szivárgásból származó lista elég hozzá — nem kell hozzá semmilyen új támadás.

13%A hitelesítő adatokkal induló támadások aránya a kkv-incidenseknél. [2]

MAGYAR ESETEK

Amit maguk a cégek
közöltek.

Ezeket nem mi állítjuk: a cégek vagy a hatóság közölte. Csak a közölt tényeket idézzük — dátum, ami történt, ami lett belőle. Nem minősítünk senkit, és nem állítunk olyat, amit a forrás nem mond.

577új incidensbejelentés érkezett a NAIH-hoz 2024-ben. Egy évvel korábban 533.
355 M Ftadatvédelmi bírságot szabott ki a hatóság 2024-ben. 2023-ban 524 M Ft-ot.

2026. szept. 17.

Genertel Biztosító

Adatvédelmi incidenst észleltek: illetéktelen felek az ügyfelek egy részének személyes adataihoz férhettek hozzá. A cég közlése szerint jelszavak és belépési adatok nem érintettek, az érintett ügyfeleket egyenként értesítették.

Az ügyfélportál és a weboldal leállt.

Forrás: Raketa [9]

2026. aug. 2.

Magyar Államkincstár — Nemzeti Kifizető Ügynökség

Hálózati kibertámadás. A hivatalos közlemény szerint adatvesztés nem történt és az ügyféladatokat nem érintette, de egyes munkatársak gépén fájlok titkosultak; az NKI és a NAIH is bekapcsolódott.

Egyes elektronikus szolgáltatások átmenetileg szüneteltek.

Forrás: MÁK-közlemény [10]

2025. dec. 15.

Rossmann Magyarország

Egy informatikai rendszerét kibertámadás érte. A vásárlói adatok védelmében bizonyos rendszereket ideiglenesen leállítottak.

A webáruház és az applikáció kuponközpontja nem volt elérhető; az üzletek működtek.

Forrás: Rossmann-közlemény [8]

2025. szept. 17.

Duna House Holding Nyrt.

A társaság tőzsdei közleménye „kifinomult, csalárd kibertámadásról” ír. Az első értékelés szerint ügyfél-, beszállító- és munkatársadat nem érintett.

Legfeljebb 150 millió forint adózás utáni veszteség a lengyel leányvállalatoknál.

Forrás: BÉT-közlés [7]

2024. nov. 14.

Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.

A sajtóban megjelent, majd kormányinfón is megerősített eset: zsarolóvírus a fájlszerveren, mintegy 1 TB adat. A követelés 5 millió dollár volt, később árverésen próbálták értékesíteni az adatot.

Beszerzési dokumentumok szivárogtak ki.

Forrás: 444 [12]

2016 / 2018

Két megyei kórház — nem nevesített

Egy szakcikk két esetet dolgoz fel. 2016-ban egy e-mailes zsarolóvírus miatt minden szervert leállítottak; 2018-ban egy alvállalkozó szerverének titkosítása érintett 11 munkaállomást és egy szervert, miközben a kórház saját rendszerei működtek.

A 2016-os esetben a kórház papíralapú üzemmenetre állt át.

Forrás: IME szakcikk [11]

AMIÉRT A KKV-KAT JOBBAN FÁJJA

Hat pont, ami
mindennél többet nyom.

A nagy cégnek van biztonsági csapata, költségvetése és jogi osztálya. A kkv-nál mindez egy ember nyakába szakad — vagy senkiére. Ez a valódi különbség.

01

Nincs, aki élesben figyelje

Az IT a könyvelés mellett fut, „ha van idő”. A riasztás senkihez nem érkezik meg — egy átlagos hétvégén a fertőzés két napig észrevétlen.

02

A mentés ugyanazon a gépen

Offline példány nélkül a mentés nem mentés. Ha a támadó a fájlszerveren van, a mentés is az övé — pontosan ez a leggyakoribb hiba, amit látunk.

03

A frissítés elmarad

A kkv-knál a sebezhetőségek kihasználása a leggyakoribb belépő (26%). Nem nulladik napi támadás — hónapok óta ismert rés.

04

Egy jelszó, mindenhol

A hitelesítő adatokkal induló esetek aránya 13%, a zsarolóvírus-esetek 23%-ának hátterében is ez áll. Egy szivárgott jelszólista elég.

05

A beszállító a leggyengébb láncszem

Az incidensek 55%-ában harmadik fél is szerepet kap. A te védelmed a beszállítód védelmén is múlik — és fordítva.

06

Incidensnél nincs kit hívni

Nincs terv, nincs név, nincs sorrend. Az első hatvan perc dönti el, hogy négy óra vagy négy nap lesz.

ÉS A NIS2?

A törvény főszabályként legalább 50 fő, vagy 10 millió eurót meghaladó árbevétel és mérlegfőösszeg esetén alkalmazandó [6] — egy 18 fős cég tehát jellemzően nem közvetlenül érintett. A megrendelőd viszont igen, és a szerződésben tőled is bekérdezi ugyanazokat az intézkedéseket. A kérdés nem az, hogy hatálya alá esel-e, hanem hogy egy nagyobb ügyfél meg tud-e felelni veled.

AMITŐL NÉGY ÓRA LESZ, NEM NÉGY NAP

Hat kontroll,
sorrendben.

Nem kell mindent egyszerre bevezetni. Ez a hat dolog az, ami a valós esetek többségében hiányzik — és ami a legtöbbet fogja meg.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Amit a legtöbbször
megkérdeznek.

Mennyi idő alatt lehet egy zsarolóvírusból helyreállni?

Mérés szerint átlagosan három hét, és a cégek 83%-a egy hónapon belül talpra áll. Offline mentéssel és gyakorolt visszaállítással ez napokra rövidíthető — a különbség nem a technológia, hanem hogy előre kipróbáltad-e.

Elég a kétfaktoros belépés?

Nem, önmagában nem. A hitelesítő adatokkal induló zsarolóvírus-esetek 97%-ában volt valamilyen MFA — mert a munkamenet-tokenek is ellophatók. Az MFA szükséges, de mellé kell jogosultságkezelés, frissítés és mentés.

NIS2 hatálya alá esik egy 18 fős cég?

Főszabályként nem: a törvény legalább 50 fő, vagy 10 millió eurót meghaladó árbevétel és mérlegfőösszeg esetén alkalmazandó. A nagyobb megrendelők viszont szerződésben kérik ugyanezeket az intézkedéseket, tehát a gyakorlatban mégis találkozni fogsz vele.

Mennyibe kerül a védelem egy kis cégnél?

A legnagyobb rész nem licenc: offline mentés, jogosultságkezelés, frissítési rend és kétfaktoros belépés — vagyis munka és odafigyelés. A pontos összeg a jelenlegi rendszerektől függ; az első, díjmentes egyeztetésen tételesen átnézzük.

Források

  1. Sophos, State of Ransomware 2026 — 56% titkosított, 16% titkosított és lopott, 26% e-mail / 24% adathalászat gyökér-ok, 23% hitelesítő adat, medián követelés 698 ezer $, medián kifizetés 769 ezer $, medián helyreállítási költség 375 ezer $, átlag 1,7 M$, átlagos helyreállítás 3 hét (83% egy hónapon belül), MFA a hitelesítő adatos esetek 97%-ában. Minta: 100–5000 fős szervezetek. sophos.com ↗
  2. Verizon, 2026 Data Breach Investigations Report (executive summary) — a zsarolóvírus az incidensek 48%-a, 69% nem fizetett, emberi tényező 62%, társas manipuláció 16%, kkv-szegmens: sebezhetőség 26%, hitelesítő adat 13%, adathalászat 9%, harmadik fél 55%. verizon.com ↗
  3. ENISA, Threat Landscape 2025 — az adathalászat a behatolások 60%-ában jelen van. enisa.europa.eu ↗
  4. Eurostat, ICT security in enterprises — 2024-ben az uniós vállalkozások 92,76%-a használt legalább egy biztonsági intézkedést; 2023-ban 21,54%-uk szenvedett el incidens-következményt. ec.europa.eu ↗
  5. IBM, Cost of a Data Breach Report 2025 — globális átlag 4,44 millió $; az adathalászat a leggyakoribb vektor (16%). ibm.com ↗
  6. 2024. évi LXIX. törvény (NIS2 hazai átültetése) — hatály (1. § (1) d) pont): legalább 50 fő, vagy 10 millió eurót meghaladó árbevétel és mérlegfőösszeg; hatályba lépés 2025. január 1. njt.hu ↗
  7. Duna House Holding Nyrt., rendkívüli tájékoztatás a Budapesti Értéktőzsdén (2025. szeptember 17.) — „a DHG egy kifinomult, csalárd kibertámadás célpontjává vált”; a támadás legfeljebb 150 millió forint adózás utáni veszteséget okozhat a lengyel leányvállalatoknál. bet.hu ↗
  8. Rossmann Magyarország, sajtóközlemény (2025. december 15.) — „A Rossmann egyik informatikai rendszerét kibertámadás érte… a webáruház, valamint az applikációban elérhető kuponközpont jelenleg nem elérhető.” rossmann.hu ↗
  9. Raketa (2026. szeptember 24.) — a Genertel Biztosító közlése: illetéktelen felek az ügyfelek egy részének személyes adataihoz férhettek hozzá; jelszavak, belépési adatok nem érintettek. raketa.hu ↗
  10. Magyar Államkincstár, sajtóközlemény a Nemzeti Kifizető Ügynökség informatikai hálózatát ért incidensről (2026. augusztus 2.) — „az incidens során adatvesztés nem történt, az incidens nem érinti a Kincstár által kezelt ügyféladatokat.” allamkincstar.gov.hu ↗
  11. IME (2021), Magyar kórházakban előfordult zsarolóvírus-támadások esetei — két anonimizált eset: 2016 (e-mailes zsarolóvírus, teljes szerverleállás) és 2018 (alvállalkozói szerver titkosítása). ime.memt.hu ↗
  12. 444 (2024. december 1.) — a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. fájlszerverét érő zsarolóvírus: mintegy 1 TB adat, 5 millió dolláros követelés, később árverés. 444.hu ↗
  13. NAIH éves beszámolók — 2023: 533 új incidensbejelentés, 524,375 millió Ft bírság; 2024: 577 új bejelentés, 355,185 millió Ft bírság. naih.hu ↗

A mérések eltérő mintákon és időszakokon készültek, ezért nem összeadhatók. Ahol a minta szűkebb (pl. 100–5000 fős szervezetek), ott a szöveg jelzi. A cégtörténet kitalált példa: a célja az, hogy a számokat egy hétköznapi helyzetbe tegye. A magyar eseteknél csak azt idézzük, amit a cég vagy a hatóság közölt — a neveket nem minősítésként, hanem a forrás azonosításaként írjuk ki.

A KÖVETKEZŐ LÉPÉS

Nézzük meg,
hol a rés.